Ha tetszik oszd meg:

Már az őskorban is lakott hely lehetett, melyet a feltalálható emlékek bizonyítanak. A mai Mozsgó területén a késő bronzkorból való emlékeket találtak. Ugyancsak a régészeti leletek tanúskodnak a kelta és később a római kori, majd Árpád-kori település létezéséről.
A község az írásos emlékekben 1330. évben Dombró vagy Dumburou néven fordult elő először, ekkor a Viszlai család birtoka. 1375-től használják a Mozsgó nevet először Mosgov alakban. 1403-tól a Szigetvárt tulajdonul bíró Anthimius János fiának adományozza Mozsgót. A század végén már a Szentgáli családnak is tulajdona volt, amelynek nevét ma a Mozsgótól észak-keletre levő völgy és tanya őrzi.
A másfélszázadig tartó török elnyomatást Mozsgó is megsínylette. Sziget várának közelsége miatt a törökdúlás idején csaknem teljesen elpusztult. A 18. század elejére elnéptelenedett, pár család élt itt. Birtokosa Sárközy János. Az 1726-ban már a gróf Batthyány családé volt.
1726 táján magyarok és horvátok kezdték benépesíteni, később németek is érkeztek. A XIX. század első felében a három nemzetiség egyenlő arányban szerepelt. A század második felétől a magyar nyelv kezdett általánossá válni.
Római katolikus templomát 1746-ban gróf Batthány Károly építtette, melyet 1876-ban neoromán stílusban újjáépítettek. Bejárata a jáki templom román stílusú kapujához hasonlít, szentélye barokk.

(forrás: www.mozsgo.hu)